Bármelyik wórgémet választja is az emberfia egy dologra bizton szüksége lesz: seregre. Kockát, template -et, incsmérőt valószínűleg bármikor kérhetünk kölcsön; néha még tán komplett sereget is, de előbb-utóbb felhorgad a vágy, hogy saját magunk által összeállított kombinációjú és birtokolt babák hadát vezessük csatába. Szerencsére a gyártók rengeteg lehetőséggel ellátnak e téren, a közvetlen kiadótól a szabadúszó, "rendszer nélküli" figurakészítőkig, így már csak háztartásunk cash-flowja állhatja utunkat a mielőbbi seregbeszerzésben. Mindenki szeret olcsón vásárolni (a törpék még drágán eladni is) mert akkor ugyanannyi pénzből többet-szebbet-nagyobbat vételezhet és még a jó érzés is bizsergeti, miszerint "milyen ügyes is vagyok én". A viszonylag olcsó vásárlás titka a másodkezi, használt figurák beszerzése; ha élőhelyünk környezetében nem találunk senkit, aki épp olyat és annyiért adna el, amire nekünk szükségünk van, forduljunk bátran az internethez és legnagyobb (jó értelemben vett) ócskáspiacához, az E-Bayhez! Itt jegyezném meg, hogy az E-Bayen sem minden használt, sőt.

 

Vegyük végig először, mire lesz szükségünk a vásárláshoz. Mindenekelőtt némi angol nyelvtudásra. Itt fejteném ki azon nézetemet, miszerint aki a mai világban legalább úgy-ahogy és szótárral nem ért angolul, annak sürgős pótolnivalója van, kivéve, ha (az amúgy általam nem lebecsült) fizikai munkából kívánja fenntartani magát és becses családját. Sértődés ne essék, kevés kivétellel ez van. Másodjára szükségünk lesz egy bankszámlára és ehhez kapcsolódó úgynevezett dombornyomott kártyára vagy ezzel egyenértékű virtuális kártyára, lehetőleg a nemzetközileg elfogadott Mastercard vagy VISA sorozatból. Ez sajnos elengedhetetlen az internetes fizetéshez. Felhívnám mindazok figyelmét, akik nem rendelkeznek bankszámlával, hogy a 'netes vásárláson kívül számtalan más előnnyel is rendelkezik, érdemes lehet hát akár diákként is számlát nyitni valamelyik banknál; a havi számlavezetési díj 0 forinttól 600 forintig terjed (a többi rablás), éves szinten tehát 0-7200 forint költséget veszünk magunkra. Lehetőleg olyan bankot válasszunk, amelyik lehetővé teszi webes felületen is a számlánk elérését, ezzel rengeteg sorban állást spórolunk meg.

A virtuális kártya egy, a bankszámlánkhoz kapcsolódó, de attól elkülönült alszámla, amelyen mindig csak annyi pénzt tartunk, amennyit a következő tíz percben elkölteni szándékozunk, így véve elejét számlánk megcsapolásának túlterhelés által. Erre az alszámlára főszámlánkról csorgatjuk át a pénzt: itt jön képbe a távoli elérés (netbank, internet bank, wapbank, homebanking etc.), amivel otthonról, bármikor elvégezhetjük eme tranzakciót, nem kell nyitvatartási időben bankfiókban ácsorognunk és csini ügyintézők deréktól felfelé terjedő bájait bámulnunk.

 

Tehát van már dombornyomott, virtuális vagy valós kártyánk, mellyel fizethetünk az interneten! Hurrá, de további védelemként érdemes egy köztes elemet beiktatni, melynek célja, hogy ne adja ki az eladó felé a kártyaszámunkat; mi ennek a közvetítőnek fizetünk és az eladónak ez a közvetítő fizet, így nincs közvetlen kapcsolatunk és nyugodtan alhatunk. Ez a közvetítő természetesen nem jószolgálati munkát végez, hanem éves díjat szed, ez az általam választott cég esetén évi 1 EUR; valamint ő határozza meg a valutaárfolyamot (a valutaárfolyam magas szintű mágia, nagyjából azt mondja meg, hány forintért kapunk egy fabatkát, ahol a fabatka behelyettesíthető bármely pénznemmel. Van vételi- (ha neked fabatkád van mennyi forintot kapsz érte adott banktól), eladási- (ha neked forintod van és fabatka kell, mennyi forintért kapsz egy fabatkát) és középárfolyama (ezek átlaga) és baszottul különbözik a devizaárfolyamtól.); ennek további előnye, hogy forinttal fizetünk, a közvetítő cég átváltja (kell mondanom, hogy haszonnal? igen, törpék üzemeltetik) és az eladó már az általa kedvelt pénznemben kapja meg az áru ellenértékét.

 

Szükségünk van még netelérésre, de ha ezt a szösszenetet nem kinyomtatva olvasod egy barlang mélyén gyertyafénynél akkor ezen a prerekvizítumon hamar túl is vagyunk. Kell még sok türelem, szabadidő és regisztrálnunk kell az E-Bayen. Rövid segítség a regisztrációhoz: adatok beír next pipa next agreed beír next pipa agreed ok. Vagy valami ilyesmi. Mellékesen jegyzem meg, hogy a választott felhasználónévvel elősegíthetjük vagy gátolhatjuk a későbbi sikeres vásárlásokat; a „M1ghtyP3n1s12inch” tök menő név és még a sértés-szűrőn is átcsúszhat, de ki akarna vele üzleti kapcsolatba kerülni? Tehát csak okosan.

Én az angol E-Bayt preferálom (www.ebay.co.uk), mivel nagy a választék, olcsóbb és gyorsabb a szállítás és nem terheli vám valami ejropúnnyó mián. Ráadásul az itt regisztrált felhasználónévvel tudsz vásárolni az amerikai, német, olasz vagy bármi más E-Bayen is.

 

Van tehát nyelvtudásunk, bankkártyánk, közvetítőnk, netelérésünk, regisztrált felhasználónk, vágjunk bele a vásárlásba!* Elsősorban is tájékozódjunk: mit akarunk venni pontosan (komplett Norska Blood Bowl csapatot mesterien kifestve vagy az utolsó hiányzó lovas nekromantát a seregünkhöz), ez mennyibe kerülne a gyártótól megvásárolva vagy épp kedvenc hazai boltunkból; fontos, hogy a szállítási költség minden esetben árnövelő tényező, így összességében lehet, hogy itthon olcsóbb és rögtön a kezünkbe is nyomják a cuccost, nem kell lesni a postást. (Ha ez többnyire így lenne most posztírás helyett fát vágnék, mert ahogy a Starkok mondják: "Winter is Coming!").

 

Készítsünk egy csinos keresést E-Bay profilunkban a beszerzendőkhöz; fontos a pontos szavak, kifejezések használata, mivel a számítógép minden esetben a parancsainkat teljesíti és nem a vágyainkat. Mivel minden termék kategóriákba van sorolva használhatjuk ezeket is; a lovas nekromantát a Toys & Games / Wargames & Role-Playing / Warhammer / Fantasy / Undead alatt találjuk, míg a herezacskó-pírszinget a Jewelry / Adult / Men alatt keresgéljük; a kategóriák előnye, hogy olyan dolgokat is találhatunk, amikre elébb nem gondoltunk és még sokkal több pénzt elverhetünk, ezzel is tovább színesítve seregünket.

 

Ha megtaláltuk vágyaink tárgyát és még az ára is elfogadhatónak tűnik tájékozódjunk az alábbiakról: hogyan tudunk fizetni, és szállítanak-e hazánkba. Ezen infókat a „P&P and Payment” fül alatt találjuk. Ha a fizetési feltételek között szerepel a bankkártya vagy kedvenc pénzközvetítő cégünk örülhetünk; ha nem, felejtsük el. A postai pénzküldés drága és strapás, annyit egy baba sem ér. Ha az eladó alapesetben nem szállít kishazánkba, e lángoktól ölelt kis országba ne essünk kétségbe. Írjunk udvarias levelet, melyben rákérdezünk, hajlandó volna-e esetleg postázni, ha férfiként álljuk a többlet-költséget. Az amerikai E-Bayen érdemes finoman beleírni az érdeklődő levélbe, hogy hazánk az Európai Unió tagja, mivel ez bizalmat kelt és az átlag amerikai magától nem tudja, de az EUról esetleg talán már hallott. Azt hiszed, viccelek, mi? Volt olyan, aki visszaírt, hogy Hungary nyema, de Európába szállít. Javasoltam neki térképet és az EU honlapját áttanulmányozásra; végül szállított. Fontos, hogy minden levelünkben legyünk udvariasak, lényegre törőek és kedvesek; némi humor is segít olajozni az üzletkötés kerekeit. Semmiképpen ne káromkodjunk és fenyegetőzzünk, mert kitesznek, mint macskát anyagcsere-végterméket elhelyezni; ezt nagyon komolyan veszik.

 

Ha tehát tisztáztuk a fizetést és szállítást lássuk a termék árát. Kétféle vásárlási lehetőség van, ami háromféle, ahogy látni fogjuk: az aukciós, licitálós termék, melynek pillanatnyi árát és az aukció lezárását megtekinthetjük; fontos, hogy a pillanatnyi ár gyakran köszönőviszonyban sincs a végső árral (a licit-stratégiák tárgyalásánál látni fogjuk, miért), tehát ne kezdjük el széles körben a dicsekvést, mekkora festett Ultramaris sereget találtunk két fontért, mert addig sok klikk lefolyik a liciten. Ugyanis a kiszemelt dolgot nem csak mi vásárolhatjuk meg, hanem bárki, aki több pénzt ígér nálunk. Ez szemét, kapitalista hozzáállás, ha panaszod van akkor tárcsázd az 1-800-LENIN -t. Tehát könnyen előfordulhat, hogy vágyaink tárgyáért versenyre kell kelnünk egy csapat ellenszenves ismeretlennel (tisztára, mint a jobb sunákért, mi?), akik tevékenységükkel felhajtják az árat, ne adj' Isten számunkra már nem rentábilis avagy illogikus magasságokba. Ezért a játékelmélet a felelős, erről majd később. Az eladási ár avagy végső ár minden licittel nő; ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy annyit kell fizetnünk érte, amennyit beírtunk; ha a miénk a legmagasabb licit, akkor általában fél-egy fabatkával (ok, ezzel leállok és a példa kedvéért font sterlingnek fogom hívni, avagy ahogy a barátai: fontnak) lesz magasabb az ár, mint az előző legmagasabb licit. Érthető? Ha nem, fapakolás közben elmagyarázom.

Másik fajta aukciónk a Vedd-Meg-Most (Buy-It-Now), ahol az eladó beír egy fix árat, te meg dönthetsz, mint turistaosztályos repülőúton az ebéd esetében: kéred vagy sem. Ha kéred és letisztáztad a fizetés-szállítás feltételeit klikkolsz oszt fizetsz, mint a katonatiszt. Ennek alfaja a Vedd-Meg-Most Vagy Ajánlj Rá (Buy-It-Now or Best Offer): itt megveheted a kiírt és általában pofátlanul magas árért vagy küldhetsz egy általad reálisnak tartott ajánlatot, amit az eladó elfogad (és innentől a FMAKT lép életbe) vagy elutasít, esetleg ellen-ajánlatot küld, amit ha elfogadsz FMAKT van vagy ellen-ellen ajánlattal élsz; aki vásárolt már az arab világban itt előnyben van. Aki még nem, az pótolja, feledhetetlen élmény, ahogy franciául (Tunézia) vagy angolul (illetve valami olyasfélén: Jordánia, Egyiptom) szidjátok egymást és az árut fél órán át majd boldog arccal leültök teázni és közli, milyen rohadt drágán vetted meg a terméket, de ne csüggedj, mert a hülye német tízszer annyiért vitte el tegnap; vidításul ajándékba ad még valami kacatot.

 

Szóval a Vedd-Meg-Most és alfaja viszonylag egyszerű eset a licittel ellentétben; mivel mindenkiben buzog némi törpe vér (lásd vonzódás a szűk és setét helyekhez és a csatabárdokhoz valamint a szarvas sisakokhoz) és szeret úgynevezett reális áron vásárolni (vagyis a lehető legolcsóbban) nézzük hát, hogyan és hogyan ne licitáljunk avagy licit-stratégiák következnek.

 

1.) Nyíltsisakos licit-stratégia. Eldöntjük, mennyit ér meg nekünk a cucc (én a bolti ár 75%át tartom jó üzletnek, Sálom! Természetesen végső összárról beszélünk, tehát eladási ár+szállítás+esetleg vám), hozzáadjuk a szállítási költséget, átszámoljuk fontba (ha az aukció 24 órán túl zárul akkor némi ráhagyással az árfolyam-ingadozás mián) és beírjuk a licit-ablakba, majd hátradőlünk és várjuk, hogy lejárjon az aukció. A módszer előnye, hogy kevés idő-ráfordítással és idegeskedéssel jár; ha megnyerjük, akkor örülünk a jó boltnak, ha nem, akkor elmondhatjuk, hogy annyit úgysem fizettünk volna érte. Hátránya, hogy a még nekünk rentábilis anyagi-ráfordítás intervallumon belül felvihetik az árat ahhoz képest, amennyit a sakálkodással elérhettünk volna (lásd alant) és könnyű belefutni egy bevadult licitelőbe, aki akár a bolti ár duplájáért is elviszi a cuccost, csak azért, hogy úgy érezze, nyert. Ekkor elmormolhatjuk a bajszunk alatt az illetőnek: "Go, get a life, vazze!" Mert bizony a licitálás függőséget is kiválthat és azon kaphatjuk magunkat, hogy ötödszörre licitálunk valamire, régen átlépve a keretet, csak hogy ne azé a szemété legyen a kiszemelt préda. Ha barátai vagyunk a pénztárcánknak akkor óvakodjunk az ilyesfajta verseny-szemlélet kialakulásától! Én szóltam.

 

2.) Orvlövész licit-stratégia avagy sakálkodás. Ez egy szórakoztató játék, amivel megfűszerezhetjük a beszerzést. Lényege, hogy az utolsó 10-3 másodpercben licitálunk a kiszemelt tárgyra, elkerülve a bevadult licitálókat, akik a már "kiterített" lapjaink alapján fél fonttal emelgetve a licitet elviszik a nyíltsisakos szemlélettel kiválasztott terméket. Természetesen a licitünk titkos, de ha órákkal, napokkal a lejárat előtt tesszük meg, akkor időt adunk az ellenségnek (üzletben nincs barátság!), hogy kis összegekkel emelve a tétet túlszárnyaljon minket és könnyen azon kapjuk magunkat, hogy ért volna még fél fonttal (kb. 150 forint) többet a cucc, ha előre tudjuk! Na, ezt elkerülhetjük, ha sakálkodunk. Technikailag ez úgy néz ki, hogy kiszámítjuk a termék értékét a nyíltsisakos licit-stratégiánál ismertetett módon és várunk az utolsó másodpercekig; netelérés-sebességtől függően ez az utolsó 10-3 másodperc, amíg átmegy a licitünk és akkor okézzuk le a tétet. Előnye a még olcsóbb beszerzés és a szórakoztató jelleg, hátránya, hogy érezhetjük, mekkora utolsó parasztok is vagyunk (lásd még a törvényes, de nem etikus felfogást a politikában), a licit lejárásakor gép előtt kell ülnünk, legyen ez hajnal három vagy délután egy és ráadásul könnyen csecsre futhatunk az alábbiak miatt: elkésünk, elbambulunk vagy a kedves eladó hiába írta meg, hogy szállít nekünk, de nem állította át az ország-szűrőt a licitnél vagy épp egy nálunk gazdagabb sakálba futunk bele, akik ránk ígér és a módszer lényegéből adódóan korrigálásra már nincs időnk. A sakálkodás tehát jó játék, bosszankodni nem érdemes, ha nem nyerünk, ugyanis minden termékből van rengeteg és ha most nincs is, két napon belül lesz. Gyorskezűek játszhatnak még multisakált, de azt nem fejteném ki; a megfejtést beírhatod kommentbe és értékes, magas kalóriatartalmú fahasábokat nyerhetsz!

 

Én általában váltogatom a két módszert; ha valami nagyon kell és/vagy a lejáratkor amúgy is gépközelben vagyok átmegyek sakálba, egyébként nyílt sisakkal nyomom az ipart, lehet úgy is nyerni, de legalább nem veszíteni. Fontos, hogy a beírt licit nem visszavonható (de igen, csak nagyon strapás, nem véletlenül és következményei vannak), tehát ésszel, barátaim! Minden sikeres tranzakció után (tehát ha már kezünkben a szajré) illik pozitív, meleg hangú értékelést írni az eladóról, remélve, hogy cserébe ő is így tesz, így növekszik a mindenki számára lekérdezhető reputációnk és ez sok későbbi sikeres bolthoz vezet.

 

Ha megnyertük a holmit akkor már csak ki kell várnunk, amíg a Magyar Királyi Posta házhoz totyog vele; ez Britanniából 1-30 nap, hacsak valakinek meg nem tetszik a csomagunk tartalma; nem jellemző, de láttunk már tolvaj postást, többnyire nem a gyalogmadarat, hanem a központi irányítóban ülőt; ez ellen tenni semmit nem tudunk, de fel a fejjel, az eddigi 300+ tranzakciómból egy tűnt el és ott is az eladó volt a ludas. Egy meg késett fél évet és tele volt német, olasz, lengyel és francia postai bélyegzőkkel; szerintem is ez a legrövidebb út Magyarországra.

 

Talán ennyit mára az on-line vásárlás rejtelmeiről. Végezetül beillesztem segítségképpen mindazon konkrét cég- és márkaneveket, melyeket a reklám elkerülése végett kihagytam a leírásból, szándékoltan kevert sorrendben; célom nem a konkrét termék reklámozása, hanem segítségnyújtás a hobbitársaknak. Tehát: PayPal, Online számlacsomag, Western Union, CIB Bank Zrt.

 

 

 

 

 

* Ha nincs, akkor Kövér Lacával élve pinyó, kampó, kötél vagy keressünk valakit, akinek mindezek rendelkezésére állnak és kérjük meg szépen, hogy segítsen.** Fizessünk neki előre, kicsivel többet az árfolyam-ingadozás miatt (utólag pontosan el kell ám számolni!) és ne hívogassuk naponta ötször, itt van-e már a cucc; ha így teszünk talán legközelebb is segít.

 

** Igen, én is szívesen segítek ha elmúltál 18 éves, a fizikai paramétereid megfelelőek és hálás természetű nőnemű vagy, aki szokott görkorizni.***

 

*** Ha ezek sem teljesülnek, még mindig ne csüggedj, gyere hozzám fát pakolni és vásárolok neked.****

 

**** Pakolni, és nem hasogatni; nem adom a kezedbe A Hasítót, mert rühellek elgurult végtagok után kajtatni a harasztban, miközben artikulálatlanul üvöltesz. Pakolós viszont mindig kell, mert az én koromban és derékbőségemmel nem vicces dolog hajolgatni. *****

 

***** Több csillagos lábjegyzet nem lesz, mert belezavarodtam a számolásba. Ötnél tartunk, ugye?